Meghat�roz�s

A futballt k�t, egyenk�nt 11 emberb�l �ll� csapat j�tssza, a c�l pedig: t�bb g�lt szerezni az ellenf�ln�l. A norm�lis j�t�kid� 90 perc, mely k�t f�lid�re oszlik (45-45 perc) k�zt�k egy k�r�lbel�l 15 perces sz�net van, amiben megpihenhetnek a j�t�kosok, illetve az edz� megbesz�lheti vel�k a taktik�t, cser�lhet.

J�t�kt�r

A futballt j�tszhatj�k term�szetes illetve mesters�gesen kialak�tott (pl. Astroturf) ter�leten. A p�lya t�glalap alak�, mely 90-120 m�ter hossz� �s 45-90 m�ter sz�les lehet, �s a k�t v�g�n egy-egy kapu tal�lhat� - ebbe kell bel�ni a labd�t. A nemzetk�zi meccseket 100-110 m�ter hossz� X 64-75 m�ter sz�les p�ly�kon j�tssz�k.

Hivatalosan 90 percig tart egy meccs, �s ehhez j�n hozz� a k�l�nf�le hosszabb�t�s. Bajnoki m�rk�z�sen a j�t�k �ll�s�t�l f�gg�en ez �ltal�ban 1-5 perc hossz�s�g�. A futballtorn�k (Bajnokok Lig�ja, Eur�pa- �s Vil�gbajnoks�g, k�l�nb�z� kup�k ...) kies�ses szakasz�ban d�ntetlen eset�n 30 perces hosszabb�t�s k�vetkezik (k�tszer 15 perc, k�zte sz�net), majd ha ezut�n sem sz�letik d�nt�s, akkor j�het a tizenegyesp�rbaj.

A labda

G�mb alak�, �tm�r�je 27-28 inch. �ltal�ban minden futballtorn�n, �s a bajnoks�gok k�l�nb�z� szezonjaiban is m�s-m�s mint�zat� labd�t haszn�lnak.

Felszerel�s

Az alapvet� felszerel�s a klub hivatalos meze, a hozz� tartoz� r�vidnadr�g, a t�rdv�d� zoknival �s a sz�ges cip�.

J�t�kosok

Kapus /h�l��r/: a kapuban �ll, c�lja megakad�lyozni az ellenf�l g�lszerz�s�t. � az egyed�li, aki k�zzel is hozz��rhet a labd�hoz �s nem b�ntetik meg �rte. A tizenhatoson k�v�l viszont r� is vonatkozik az a szab�ly, hogy tilos k�zzel hozz��rnie a labd�hoz(!)

V�d�: alapvet� feladata az ellenf�l t�mad�sainak blokkol�sa, t�mad�inak meg�ll�t�sa. Gyakran csak szab�lytalanul tudj�k megf�kezni az akci�t.

K�z�pp�ly�s: lehet t�mad� illetve v�dekez� szellem�, att�l f�gg�en, hogy a t�mad�sokat seg�ti, �s el�refel� passzol, vagy ink�bb a v�delemben seg�tkezik �s biztos�tja a ter�letet. Feladata a labdaszerz�s, passzol�s, a helyzetek el�k�sz�t�se �s tulajdonk�ppen a j�t�k iram�nak kialak�t�sa.

Csat�r /t�mad�/: f� c�lja a g�lszerz�s. A t�k�letes csat�r er�nyei: gyorsas�g, technika, pontoss�g �s motiv�ci�. Term�szetesen �rezni�k kell a kaput. A legjobb, ha mindk�t l�bukkal eredm�nyesek tudnak lenni - magyarul mindk�t l�bukkal tudnak g�lt r�gni.
______________________

Csapatkapit�ny: a "cs�k�" a csapat k�zepe, akinek ir�ny�t� szem�lyis�gnek kell lennie. Megk�l�nb�ztet�s�l karszalagot visel. Ha �jak �rkeznek a klubba seg�tenie kell nekik beilleszkedni. A meccsek is a k�t csapatkapit�ny k�zfog�s�val kezd�dnek, �s nekik ill� rendezni az esetleges j�t�kvezet� �s j�t�kos k�zti ellent�tet

A j�t�kvezet�k

A b�r� feladatai k�z� tartozik: a j�t�kid� betartat�sa (�s a hosszabb�t�sok elrendel�se - pl. p�r perc r�ad�s ha sok�ig �llt a j�t�k egy j�t�kos �pol�sa miatt). Szabadr�g�sokat, tizenegyeseket adhat, illetve pr�b�lja a szab�lyokat alkalmazni. � d�nti el minden esetben, hogy az adott szitu�ci� szab�lyos volt-e vagy sem. Ha nem, a szab�lytalans�g durvas�g�t�l f�gg�en s�rga �s piros lapot is adhat a szab�lytalankod�nak. Mivel a b�r�k is hib�zhatnak, �gy sokszor el�fordul, hogy ez a meccs v�gkimenetel�re is hat�ssal van.

A partjelz�k a partvonal mellett futva figyelik a p�ly�n zajl� esem�nyeket. Kez�kben kock�s z�szl� van, ezzel tudj�k felh�vni a b�r� figyelm�t. �k jelzik a lest, �s seg�tenek a b�r�nak a k�l�nb�z� d�nt�sek meghoz�s�ban (bedob�s, sz�glet, kir�g�s stb.)

A j�t�k kezdete

Miut�n eld�nt�tt�k, hogy melyik f�l kezdje a meccset, a "kezd�" csapat j�t�kosai k�z�l 2 a kezd�k�r k�zep�re �ll - �k fogj�k elv�gezni a kezd�r�g�st. Egyik�k legur�tja, m�sikuk pedig elr�gja. A kezd�r�g�s alatt, a csapatok tagjai csak a saj�t t�rfel�k�n tart�zkodhatnak. A r�g�st elv�gz� j�t�kos nem �rintheti meg �jra a labd�t addig, m�g egy m�sik j�t�kos bele nem �rt.
Azut�n is kezd�r�g�st v�geznek el, ha valamelyik csapat g�lt l�tt. Ilyenkor �rtelemszer�en a m�sik f�l v�gzi el azt.

G�lszerz�s

Csak akkor besz�lhet�nk g�lr�l, ha a labda teljes terjedelm�ben �tl�pi a g�lvonalat. Az a csapat gy�z, amelyik t�bb g�lt l�, kiv�tel az olyan torn�kon, ahol sz�m�t az idegenben l�tt g�lok sz�ma. Ez a szab�ly akkor l�p �letbe, ha 2 meccs alapj�n d�l el a csapat tov�bbjut�sa (odav�g�-visszav�g�) �s �sszes�tve ugyanannyi g�lt szereztek. P�lda:
Egy Bajnokok Lig�ja m�rk�z�s: (amelyik csapat el�re van �rva, annak a stadionj�ban j�tssz�k)
Liverpool-Arsenal 1:1
Arsenal-Liverpool 2:2

Ebben az esetben a Liverpool jutna tov�bb. Mi�rt? Mert �sszes�tve igaz, hogy 3-3 g�lt r�gtak, de a Liverpool idegenben (nem a saj�t stadionj�ban) t�bb g�lt szerzett. Az Arsenal idegenben csak 1 g�lt tudott r�gni, a Liverpool ezzel szemben 2-�t. �s mi�rt fontos, hogy otthon, vagy idegenben? A p�lya ismerete �s a szurkol�k rengeteget tudnak v�ltoztatni. A labdar�g�sban is nagyon fontosak a ment�lis dolgok, �s ha egy csapatot t�mogatnak k�pes sz�rnyalni, ha pedig kif�jolj�k �sszeomolhat.

Les

Leshelyzetben tart�zkodni �nmag�ban nem szab�lytalans�g. A leshelyzet r�viden megfogalmazva: egy j�t�kos k�zelebb helyezkedik az ellens�ges kapuhoz, mint az ellens�ges csapat b�rmely j�t�kosa [kiv�tel a kapus], mik�zben csapatt�rsa j�t�kba hozza a labd�t. A les csak akkor b�ntetend�, ha a j�t�kvezet� meg�t�l�se szerint a lesen helyezked� j�t�kos akt�van r�szt vesz a j�t�kban (j�t�kba avatkozik, zavarja az ellenfelet, vagy el�nyt szerez a leshelyzet�b�l)

Fontos: bedob�s, sz�glet, kir�g�s, k�zvetett szabadr�g�s eset�n NINCS LES (!)

A les az egyik legnehezebben k�r�l�rhat� fogalom �s legk�r�lm�nyesebben meg�t�lhet� szab�lytalans�g a fociban.

Csere

Az edz�k bajnoki m�rk�z�seken 3 cser�vel gazd�lkodhatnak, bar�ts�gos meccseken enn�l l�nyegesen t�bbet cser�lhetnek. A cserej�t�kosok(3-7 j�t�kos) a cserepadon �lnek az edz� parancs�ra v�rva. Csere eset�n el�sz�r �rtes�teni kell a b�r�t, majd csak akkor, amikor legk�zelebb meg�ll a j�t�k (kir�gj�k a labd�t a vonalon t�lra, szab�lytalans�g t�rt�nik stb.) j�het be a cserej�t�kos a p�ly�n l�v� valamely j�t�kos hely�re.

Szab�lytalans�gok

Ha a p�lya b�rmely ter�let�n szab�lytalans�g t�rt�nik, akkor szabadr�g�s k�vetkezik a szab�lytalans�g hely�r�l. Kiv�tel ez al�l a tizenhatos, mert ha azon bel�l szab�lytalankodnak, akkor tizenegyest v�gezhet el az a csapat, mellyel szemben szab�lytalankodtak. A b�r� azonban �gy is rendelkezhet, hogy nem adja meg a szabadr�g�st/tizenegyest �s csak figyelmezteti a j�t�kost �s/vagy elbesz�lget vele. Ez a j�t�kvezet� term�szet�t�l f�gg. Ha azonban s�lyosabb volt a kih�g�s s�rga �s piros lapot is adhat a szab�lytalankod�nak:

S�rga lap: Egyfajta figyelmeztet�s. A m�sodik s�rga lap m�r pirosat �r.

Piros lap: Ki�ll�t�s. A csapat nem �ll�that be helyette j�t�kost, vagyis egy emberrel kevesebben j�tszanak. Ahhoz, hogy r�gt�n piros lapot mutassanak fel valakinek s�lyosan kell szab�lytalankodnia. (p�ld�ul: sz�nd�kos kezez�s, k�pk�d�s, vereked�s, tr�g�r besz�d, �letvesz�lyes j�t�k, er�szak stb.)

Szabadr�g�s

A tizenhatoson bel�l elk�vetett szab�lytalans�gok�rt j�r b�ntet�. A tizenegyest a csapat egy kiv�lasztott tagja v�gezheti el, s k�zben rajta �s a kapuson k�v�l m�s nem lehet a b�ntet�ter�leten bel�l. A labd�t a tizenegyespontr�l kell ell�ni �s a kapus nem mozdulhat el a g�lvonalr�l, am�g a tizenegyest v�gz� j�t�kos el nem r�gta a labd�t. A r�g� j�t�kos nem pr�b�lkozhat �jra, m�g a labda m�shoz hozz� nem �r.

Bedob�s

Miut�n a labda elhagyta az oldalvonalat bedob�s k�vetkezik. Ha egy csapat valamely j�t�kos�hoz �rt utolj�ra a labda, akkor az ellenf�l v�gzi el a bedob�st. A bedob� j�t�kosnak a partvonalon k�v�l kell �llnia �s a feje fel�l/m�g�l k�t k�zzel kell ind�tania a dob�st. Ha nem tartja be, akkor a m�sik f�l kap bedob�st. Bedob�sb�l nem lehet g�l, �s nem lehet a saj�t kapus kez�be dobni a labd�t.

Kir�g�s

A kapus v�gzi el akkor, ha az ellenf�l j�t�kos�r�l ment ki a labda a kapus fel�li alapvonalon t�lra. B�rhonnan elr�ghatja a kapus, de a labd�nak kereszteznie kell a tizenhatos vonal�t.

Sz�glet

Sz�gletet akkor kap egy csapat, ha az ellenf�l �rt utolj�ra a labd�ba miel�tt az �thaladt az ellenf�l alapvonal�n. Abb�l a sarokb�l v�gzik el (a negyedk�r valamely pontj�ra kell helyezni a labd�t), amelyik k�zelebb van ahhoz a helyhez, ahol a labda elhagyta a j�t�kteret. Az ellenfeleknek meg kell tartaniuk a 9,15 m�ter t�vols�got a sz�gletr�g�t�l �s az nem �rhet �jb�l labd�ba, m�g m�s j�t�kba nem avatkozott.

Saj�t �r�s/ford�t�s.