- Fernando, ez az év a nagy sikereké volt, beleértve az első esztendőt, amit a Liverpoolnál töltöttél el illetve a nyári Európa Bajnokság megnyerését. De a sérülések kicsit beárnyékolták mindezt. Hogyan foglalnád össze a legutóbbi tizenkét hónapot?

- Feledhetetlen év volt. Úgy gondolom, hogy több volt a pozitív élmény, mint a negatív. Az itteni spanyol játékosok számára az EB megnyerése nem kárpótlása annak, hogy a Liverpoollal egy trófeát sem nyertünk, de az országunknak és nekünk mint focistáknak a tény, hogy képviselhettük a hazánkat tényleg feledhetetlen volt és velem marad örökké. Megtiszteltetés, hogy olyan klubot képviselhetek Európában, mint a Liverpool. Elértük a BL elődöntőjét és ott is csak a hosszabbításban kaptunk ki. Minden hétvégén és szerdánként a legmagasabb szinten játszhattam, gólokat rúgtam és világszintű ismertségre tettem szert. Az utóbbi hónapokra kiható sérülésemmel fejeződött be az év, de ez csak egy lényegtelen kisiklás volt egy csodás esztendőben.

- A Bajnokok Ligájában a következő ellenfél a Real Madrid. Hogy látod, hogy végződik majd?

- Nos, várnunk kell februárig, hogy megnézzük hogy megy a felkészülésünk és milyen formába jönnek.  Első pillantásra a Real Madrid egy hatalmas csapat. Mindig ott vannak az európai versenyben és nincs okunk azt gondolni, hogy ebben az évben ez másként lesz. De az utóbbi pár évben bebizonyítottuk, hogy Európában bármely csapatnak kemény dió legyőzni minket. Senki sem szeret kiállni ellenünk, pontosan amiatt, ahogyan kézben tartjuk a játékot. Ha figyelembe vesszük, hogy a visszavágó az Anfielden lesz nagyon jó volt ez a sorsolás a nézők számára és feltehetőleg két nagyszerű meccset eredményez majd. Sok más érdekes sorsolás van, de úgy gondolom, hogy a Real Madrid-Liverpool a leg említésre méltóbb.

- A La Ligában a Barcelona döntögeti a rekordokat. Külföldről nézve a La Ligát milyen következtetést vonnál le az eddigi szereplésükből? Mit gondolsz, ők a legjobb csapat jelen pillanatban Európában?

- Igen, kétségkívül. Ha megnézzük, hogy milyen módon közelítenek meg minden egyes mérkőzést és hogyan állnak ki, hogy a lehető legtöbb lehetőséget kihasználva megnyerjék a meccset akkor azt kell mondanunk, hogy nagyszerű formában vannak. Az a helyzet a Barcelonával, hogy nem nyugszanak bele abba, amijük van, hanem mindig többet akarnak. Fantasztikus, hogy mennyi nagyon jó játékosuk van a keretükben és ez azt jelenti, hogy az esetleges sérülések kevésbé befolyásolják a csapatjátékot. Akárki sérül is meg, nem lehet észrevenni a hiányát. Úgy tűnik nem képesek mélypontra kerülni, pont az ellenkezője, úgy látszik fejlődni fognak.

- Van egy olyan pillanat ami leírja, hogy miről szól a Liverpool? Vagy akármilyen beszélgetés amely jól összegzi mindezt?

- Sok dolog összességéből jön le. Az elmúlt év folyamán tisztába jöttem vele, hogy hol vagyok és minek lettem része. Emlékszem, amikor megérkeztem a reptérre óriási sor állt az útlevél-ellenőrzésnél, de az emberek átengedtek és tapsolni kezdtek, bár nem vagyok biztos benne, hogy egyáltalán láttak-e azelőtt játszani. Ahogy keresztülsétáltam a tömegen senki sem lökött vagy ragadott meg, amihez Spanyolországban hozzászoktam. Az emberek csak egyszerűen kezet ráztak velem és sok szerencsét kívántak, megköszönték, hogy idejöttem. Abban a pillanatban fogtam fel, hogy Liverpool játékosként valami igazán különlegesnek lehetek része, hiszen a klub mindenek előtt áll.

- Mit gondolsz a Torres-dalról?

- Szeretem...

- Van valaki nálatok, aki énekli?

- Kis unokatestvéreim, barátok, mindenki.

- Angolul?

- Igen, ők is tanulnak kicsit.

- Emlékszem a Kenny Dalglish-sal folytatott beszélgetésünkre, amikor azt mondta, hogy nagy szégyen, hogy még nem néztél meg egy meccset sem a Kopról és azt mondtad neki, hogy reméled, hogy egy nap megteheted. Játékosként hozzá hasonlítanak. Már néhányszor találkoztál is vele. Mesélj nekünk a vele való kapcsolatodról!

- Szerintem ez nagyszerű. Azért kicsit sajnálom őt, mert nem úgy tekintek magamra, mint aki kész ilyen összehasonlításra. Ő az első számű játékos a klub történetében. Bárhogy is, az emberek mindig hasonlítgatni fogják a múltbéli és a jelenlegi játékosokat és néha nehéz megmondani, hogy igazuk van-e vagy sem. Számomra megtiszteltetés, hogy a Liverpool legjobb játékosához hasonlítanak. Már eltelt egy kis idő azóta, de a klubnak szurkolók továbbra is annyira értékelik, mintha még mindig itt játszana. Kellene néhány évet várnunk arra, hogy megnézzük nekem is hasonló tiszteletben lesz-e részem. Sok mindent szeretnék nyerni itt, sok évig szeretnék itt játszani, és eközben sok gólt lőni. Akkora boldogságot akarok szerezni a Liverpool szurkolóknak, mint Dalglish az ő idejében.

- Eddig összegezhetjük ezt a szezont úgy, hogy a Liverpool vezeti a bajnokságot és ezidáig jóformán nélküled játszottak. Te is így látod a dolgokat? Mit gondolsz, reális esélyetek van címeket nyerni?

- Ebben a szezonban igazi esélyünk van nyerni. Benitez csapata sohasem egy emberről, hanem egy csoportról szól. Tudjuk, hogy hogy nyerjünk meccset úgy, hogy a saját stílusunkban játszunk. Legyőztük a nagy csapatokat nélkülem és egyszer Gerrard nélkül, a Manchester Unitedet. Úgy gondolom ez pozitívan hatott a csapatra, jól mutatta, hogy minden játékosnak jelentősége van a keretben. Itt mindenki fontos, mindannyian azért dolgozunk, hogy a Liverpool megnyerje a Premier League-t. Ha ezt el tudjuk érni nem egy ember érdeme lesz, csapatmunka eredménye.

- Tudod, hogy néhányan már egy hét szabadságot vettek ki májusra?

- Nos, szerintem ez még kicsit korai. Megnyertem az EB-t Spanyolországgal és megtapasztaltam, hogy mit jelent egy olyan generáció tagjának lenni, akiket sohasem fognak elfelejteni. Úgy vélem, hogy ugyanez lesz elmondható erről a liverpooli csapatról is, ha idén megnyerjük a ligát. Ha meg tudjuk csinálni évekig szívükbe zárnak minket a Liverpool szurkolók.